A hírhedt határvárosban, Ciudad Juárezben egy német nő a mexikói wrestling a Lucha Libre sztárja. Ennek a látványos küzdősportnak gyakorlása során gyakran vér is folyik.

 Kathrin Zeiske mielőtt ringbe szállna, otthon előkészíti ruháját. Egy fekete, halálfejjel és csillagokkal hímzett trikót valamint ezüst keresztbe tett lábszárcsontokkal díszített térdvédőt. A szoba falán Tarantino filmplakátok és Frida Kahlo portrék láthatók. A hangszóróból The Clash üvölt. Zeiske kisminkeli magát és begöndöríti szőke haját. Amikor kilép a szobájából ő már Miss Kath az egyetlen német női birkózó Mexikóban. „Hat láb német brutalitás” – így hirdetik a plakátokon. Hat évvel korábban, mielőtt a Lucha Libre profi birkózónője lett volna, még a „Rajna királynőjeként” mutogatta magát. Kezdetben Zeiske-t a mexikóiak nem vették komolyan, de aztán szorgos és kitartó munkával elismerést szerzett magának egy olyan sportban, amely annyira mexikói, mint a tequila, tortilla, vagy a mariachi. Mivel egyedül a birkózásból nem tud megélni, segélyszervezeteknek dolgozik és szabadúszó újságíróként cikkeket ír különböző lapoknak. Pedig Zeiskének saját rajongói klubja is van. Lehet kapni az arcképével pólót, kitűzőt és hűtő mágnest. Sokan szeretnek vele szelfizni. Zeiske birkózott már Mexikóvárosban, El Pasoban, Houstonban, de leginkább Ciudad Juárezben szerepel szívesen. A drogháborúiról elhíresült mexikói határváros hat éve az otthona. „A halál itt mindenhol jelen van.”- mondja. Pont itt a világ egyik legveszélyesebb városában sikerült neki egy alapvetően férfi sportban sikereket elérnie. Ciudad Juárez éveken át a nők elleni erőszakról is hírhedt volt. Sok áldozat az úgynevezett maquiladorasokban, a jó adózási feltételek miatt a határ mellé települt üzemekben dolgozott. A munkából hazamenet rabolták el őket úgy, hogy sohasem kerültek elő. Az áldozatok száma az utóbbi években csökkentek, de még mindig ezek vezetik a statisztikát Ciudad Juárezben. Emellett a drogháború a rivális kartellek összecsapásai is sok áldozatot követelnek.

Péntek délután van az Egyesült Államok és Mexikó határán fekvő Ciudad Juárezben. Zeiske szürke Mazdájával a város központjában található „Las Leyendas” aréna felé megy. A határon túl Texas húzódik. A távolban jól láthatók El Paso felhőkarcolóinak fényei. Két sarokkal az aréna előtt villogó rendőrautó áll egy bár mellet. Ez jól mutatja, hogy a város legveszélyesebb környékén járunk. Este gyakran hallatszik itt lövöldözés hangja, rendőr és mentőautók szirénái a mindennapok részei. Zeiske nem retten meg ettől. Késő éjszaka is ide merészkedik, akár biciklivel is. A barátai értesítik, ha lövöldözés zajlik a környéken. Az ismerőseivel együtt egy elárvult kocsmát vásároltak meg a központban, amit művelődési központtá akarnak alakítani. Zeiske az arénában bemegy az öltözőbe. Spártaiak a körülmények. Itt nincs zuhanyzási lehetőség, mint ahogy orvos sem teljesít szolgálatot. A nézőtér kezd lassan megtelelni. A belépő ára 2 eurónak megfelelő peso. A nézők között sok a család, gyerekekkel. Popcorn és vattacukor árusok kínálják portékáikat. Öt küzdelmet hirdettek meg erre az estére. Miss Kath Celeste ellen fog harcolni, akit eredetileg Margarita Casasnak hívnak, és kozmetikai üzlete van egy bevásárló központban. Zeiske és Casas valójában barátok, de a ringben Casas „Rudo”-t alakítja, aki a Lucha Libreben a gonoszt testesíti meg. Miss Kath vele szemben a „Tecnica” a jó, aki betartja a szabályokat. Legalább is többnyire. Ebben a küzdelemben az ellenfelek nem kímélik a másikat, egymásra ugranak és taposnak, a ring padlóján egymásba kapaszkodva próbálják legyűrni a másikat, míg az egyik feladja. Lucha Libre gyakori témája a jó és a rossz küzdelme. Sokszor előfordul, hogy a rossz győz, mint ezen az este Celeste. A két amazon harca húsz percig tartott. Lucha Librehez úgy hozzátartozik az erőszak, mint a színes díszes ruha. Sok nőnek ez az egyetlen módja, hogy kiélje a mexikói férfitársadalom miatt benne felgyülemlő és elfojtott erőszakot, állítják feministák. Lehetőség az emancipációra, valamint az önvédelemre.

Az élete elején Kathrin Zeiske teljesen másképp képzelte a jövőjét. Egy szociáldemokrata beállítottságú értelmiségi családban nőtt fel. Azt, hogy mennyi idős nem akarja elárulni. Csak annyit mond, hogy idősebb, mint amennyinek kinéz. 18 évesen kezdett érdeklődni a küzdősportok iránt. Kung-Fu, Capoeira, Kickbox, sok mindent kipróbált. Csatlakozott egy punk csoporthoz és rendszeresen részt vett az ANTIFA megmozdulásokon. „Kizárólag feketébe öltöztem.” – emlékezik vissza erre az időre. „Sok embert diszkrimináltak annak idején kinézete miatt.”- teszi hozzá. „Meg akartam mutatni a bonni embereknek, hogy én más vagyok.” A fülétől az orráig logó lánc ennek a kornak az emléke. Csak birkózás idején veszi le. Önkéntesként dolgozott és érettségi után Indiába utazott. Egyetemen politikatudományt tanult. Aztán eljutott Mexikóba. „Ez teljesen megváltoztatta az életem.” – meséli. Bele szeretett egy mexikóiba, akinek a családjával elment egy Lucha Libre meccsre. A barátja volt az első edzője és először vett részt viadalokon. „Hatalmas élmény volt!”- emlékezik vissza erre az időre. Hat éve ismerte meg mostani barátját, aki „Pagano” néven a legjobb birkózók közé tartozik. Vele együtt költözött Ciudad Juárezbe, oda ahonnét ez a sport elindult. Vándormunkások alakították ki a Lucha Librét olyan gladiátor harccá, mint amilyennek ma kinéz. Kezdetben medvékkel is harcoltak, majd teljesen férfi sport lett. A harcosok az azték hagyományokból is átvettek dolgokat; a maszkot, a ruha díszítését. Mindezek az ellenfél megfélemlítését szolgálják. Ciudad Juárezből aztán elterjedt a Lucha Libre az egész országban. Valójában az egész egy show műsor, de gyakran folyik vér és voltak már halálos áldozatok is. A Lucha Libre mindenesetre népsportnak számít Mexikóban. A legfontosabb meccseket a televízió élőben közvetíti és saját Youtube csatornája is van.

A nők nehezen kaptak helyet a sportágban. Legtöbbször a férfiak küzdelmei között szórakoztatásként szerepelnek. Miss Kahte előjegyzése mindenesetre tele van. Celestével vívott küzdelem után három nappal újra ringbe szállt. Ez a meccs még durvábbra sikeredett, mind az előző. Zeiske nem szívesen beszél a sérüléseiről. Az ellenfele a bordáira lépett és egy kemény ökölcsapással az arcába vágott. De mindez semmi, ahhoz képest, ami a meccs után történt. Székek repültek és vér folyt és nem csak az arénában. Később az egyik néző elmesélte, hogy a tulajdonos fizetett a botrányért. Úgy mond egyedi showt akart. Végül is minden a pénzről és a hírverésről szól. A show pedig megy tovább. Kathrin Zeiske pedig a véraláfutást a szeme alatt jéggel hűti le. Számára csak egy cél van: minél ismertebb legyen. 

Miss Kath - Die Kämpferin in der Grenzstadt.- ZDF dokumentumfilm

A Lucha Libre népszerű sport Mexikóban, az Egyesült Államokban a birkózáshoz hasonlítható. Szinte minden városban van stadion vagy szabadtéri aréna. A bonni Karin Zeiske valószínűleg az egyetlen német, aki a Lucha Libre-ben harcol.

Valahol Oroszországban. Egy nagy park közepén egy cári időkből itt maradt kastély. Külsőleg semmi különös dolog nem látszik a klasszicista épületen. De belülről már kiderül, nem egy átlagos kastélyról van szó. Ugyanis itt képzik ki az orosz titkosszolgálat utánpótlását, a verebeket. „Mai naptól önök verebek lesznek.” – mondja ellentmondást nem tűrő hangon az ifjú hallgatóknak a kiképzést vezető, inkább Gulág őrnek kinéző asszony. Sugárzik róla a kíméletlenség.  „Önök fegyverek lesznek egy globális hatalomért vívott harcban. Magukat a szépségük miatt választották ki. Azért mert erősek. Itt kiképezzük önöket a pszichológiai hadviselésre. Megtanulják feltérképezni az ellenség gyengéjét, hogy csábítással információt szerezzenek.” A hely és a jelenet fiktív. A „Vörös veréb” című amerikai filmből való, amit részben egyébként Magyarországon forgattak. Ebben egy csinos balett táncos ígéretes karrierjét tönkreteszik művésztársai, nagybátyja, aki a titkosszolgálatnak dolgozik, pedig beszervezi ügynöknek. A lánynak nincs sok választása, beteg anyján másképp nem tud segíteni. Veréb lesz, és szépsége csáberejével szerez információkat a megbízóinak, vagy csalja csapdába kijelölt áldozatokat. Ismerős történet? Hát persze! A hírekből. A rendkívül vonzó orosz Maria Butinát 2017 július 15-én tartóztatták le Washingtonban. Tele volt vele a média. Az akkor 29 éves lányt azzal vádolták, hogy kémkedett az Egyesült Államok ellen és tiltott ügynöki tevékenységet végzett Oroszország számára. Maria Butina veréb volt, aki vonzerejét használta ki érzékeny információk és politikai befolyás megszerzésére? Az amerikaiak állítják igen, az oroszok tagadnak. Szerintük egy ártatlan vendég hallgatót hurcoltak meg és ítéltek el minden alap nélkül. Nehéz eldönteni. Az orosz ügynökök listája természetesen nem nyilvános. Ugyanakkor az amerikaiak sem jókedvükben tartóztatták le Mariat. De ki is ez a nagy felhajtást okozott lány? Mit lehet róla tudni?

Amit erről az állítólagos orosz ügynöknőről tudni lehet maga írta önmagáról a közösségi média profiljában. Eszerint nyugat szibériai Barnaul nevű orosz városban született. Apja bútorüzlet tulajdonos és vadász volt. Innen a fegyverek iránti szenvedélye. Szülővárosának egyetemén politológiát tanult. Az egyetem elvégzése után üzletasszony lett és apját követve bútorokat árult. Ebben olyan sikeres volt, hogy sikerült neki egy saját kis üzlethálózatot kiépítenie. De ugyanakkor bekapcsolódott a helyi politikába is. Támogatta a körzete képviselőjét és részt vett az előválasztáson, mint a „Mi Oroszországunk” párt ifjúsági tagozatának jelöltje. Viszont hamar szűk lett neki Barnaul. 22 évesen Moszkvába ment, ott csinált karriert. Mint a „Jog a fegyverhez” nevű szervezet társalapítója és a vezetőségének tagja több ezer szimpatizánst sikerült a szabad fegyverhasználat ügyének megnyernie. Ugyanebben az időben lett asszisztense a „Mi Oroszországunk” párt befolyásos politikusának Alexander Torsinnak. Ő korábban szenátor volt, majd az Orosz Központi Bank helyettes vezetője lett. Butinát és Torsint összekötötte a szabad fegyverhasználat jogáért való harc. A céljuk jó kapcsolatokat kiépíteni az Egyesült Államok legnagyobb fegyver lobby szervezetével az NRA-val (National Rifle Association of America). Az amerikai szervezet a fegyverviselés mindenfajta kontrolját elutasítja, és jelentős összegekkel támogatja azokat a politikusoknak a választási kampányát, akik hasonló módon gondolkodnak. Az NRA-nak csak két orosz tagja van Torsina és Butina. A szervezeti tagságának köszönhetően Torsin személyesen is összeismerkedhetett 2011-ben Donald Trump volt amerikai elnökkel. A találkozó után Torsin dicsérte Trump erőfeszítéseit, amit a hagyományos családi értékek védelmében kifejtett, illetve, hogy reálisan ítéli meg az orosz amerikai kapcsolatokat.

Maria Butina Trump hatalomra jutása után az orosz hackerekkel és titkosszolgálati emberekkel együtt került az amerikai média fókuszába. Sajtóértesülések szerint, mint az Orosz Központi Bank képviselője, fegyver lobbista és újságíró szerepelt különböző helyeken. Például 2016-ban Las Vegasban egy rendezvényen megkérdezte Donald Trumpot az amerikai orosz viszonyról, hogy a szankciókat Oroszországgal szemben folytatni fogja-e. Leginkább azzal vonta magára a figyelmet, hogy amerikai konzervatív vezető körökkel próbált kapcsolatot kiépíteni. Az biztos, hogy Maria Butina célzottan a republikánus párt politikusaihoz illetve konzervatív szervezetek képviselőihez igyekezett közel férkőzni. És ez úgy tűnik sikerült is neki. Többek között az 56 éves Paul Ericksonnal a dél dakotai republikánus párt munkatársával került közelebbi viszonyba. Az amerikai ügyészség vádja szerint szexet kínált egy közelebbről meg nem határozott szervezetben való munkáért. Így akart dolgozói vízumhoz jutni, amivel lényegesen tovább maradhatott volna az Egyesült Államokban, mint a tanulói vízummal, amivel rendelkezett. Ezt a vádat Robert Driscoll Butina ügyvédje visszautasította. 2016 óta tanult Butina a washingtoni American Universityn. Többek között cyberbiztonságot. Meg is szerezte a mester fokozatot. Érdekes kérdés, hogy az az ügynök, aki cyberbiztonságot tanult, hogyan bukhatott le az e-mailjeivel, a twitter üzeneteivel, illetve a közösségi médiában való tevékenységével. Az FBI szerint ugyanis így jutottak a nyomára. Igaz egyetemista társainak is feltűnt milyen leplezetlen módon mutatkozik meg a közösségi oldalakon. Például rendkívül provokatívan pózolt fegyverekkel a Facebook oldalán. Rossz nyelvek szerint ez is a kapcsolat építési módjához tartozott. A másik nagy kérdés az ki finanszírozta a tanulmányait? Az állítólagos szeretője Paul Erikcson létrehozott egy céget Dél Dakotában, amely hírek szerint Butina tanulmányait pénzelte. Erickson és Butina egyébként gyakran szerepeltek együtt. 2016 novemberében Butina születésnapján Erickson Raszputyinnak, Butina pedig Alexandra cárnőnek öltözött egy bulin. Egyébként a Butina elleni vádiratban Ericksont  „US Person Nr. 1“ ként jelölték. De volt egy  „US Person Nr. 2“ is. Az NRA mellet Butina részt vett a  Conservative Political Action Conference rendezvényén és 2017 január 31-én ott volt Torsinnal együtt az éves National Prayer Breakfaston is. Ez a rendezvényt úgy tarják nyilván, mint a pártállástól független befolyásos és vallásos emberek kontaktbörzéje. Az ügyészség szerint itt ismerkedett meg George D. O’Neill Jr.-al a Rockefeller klán legidősebb ötödik generációjának tagjával. Vele milyen kapcsolatot ápolt nem tisztázott. Maria Butináról az amerikai hatóságok azt állítják, hogy be akart épülni az NRA-ba és más republikánusokhoz közeli szervezetekbe illetve magába a pártba is. Orosz titkos ügynökökkel találkozott az USA-ban, ahol a tartózkodását Kreml közeli oligarchák finanszírozták. 2015-től 2017-ig ügynökként dolgozott és a feladatokat az Orosz Központi Bank egy emberétől kapta. Ez a személy 2018 áprilisától amerikai szankciós listán szerepel. Az FBI adatai szerint neki volt a különleges asszisztense. Az, hogy Butina nem kis hal volt az mutatja, hogy letartóztatása után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter követelte a szabadon bocsátását. 2018 decemberében Butina bevallotta, hogy ügynökként dolgozott az Egyesült Államokban, hogy az ellene folyó perben enyhébb elbírálásban részesüljön. Ezt a vallomást Lavrov úgy kommentálta, hogy a lány valószínűleg kínzás hatására tette. Butina hazatérése után kínzásnak minősítette, hogy magánzárkában tartották. Azt mondta élete legszörnyűbb élménye volt. Butina azt állította, hogy azért ítélték el, „mert egyszerűen orosz volt”, amivel arra utalt, hogy bűnbak szerepet osztották rá a 2016-os orosz választási beavatkozásokkal kapcsolatos nyomozásban. Bebörtönzése alatt Butina felismerte, hogy jövője az amerikai politikában véget ért, kihasználta a média lehetőségeit, hogy megossza az oroszbarát retorikát, és negatívan beszéljen az Egyesült Államokról. A Lesley Stahlnak adott interjújában a 60 percben Butina kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokban „rasszizmus van az oroszokkal szemben”, és egyetlen indítéka az volt, hogy az amerikaiakkal hálózatot létesítsen hazája megítélésének javítása érdekében. 2019 április 26-án 18 hónapi börtönre ítélték, de nem kellett leülnie a büntetését. 2019 október 25-én szabadlábra helyezték és kiutasították az Egyesült Államokból.   

2019-es hazatérése óta Butina több tucat médiában szerepelt. Műsorvezetőként lépett fel az orosz állami tévéhálózatban, az RT-ben, és Börtönnapló címmel emlékiratot adott ki amerikai bebörtönzéséről. Butina börtönaktivistának vallja magát, és új platformján az orosz állami hírcsatornán interjút készített Putyin fő ellenzéki bírálójával, Alekszej Navalnijjal. Miután Navalnij panaszkodott, hogy bántalmazzák büntetés-végrehajtási telepen, epésen megjegyezte: „Elment az esze? Ez jobb, mint egy szálloda az Altaj régióban. Ott nőttem fel.”  A 33 éves Butina sikeresen felhasználta a médiacsatornákat a Kreml politikai narratíváinak terjesztésére az amerikai képmutatásról, amikor a feminizmusról és az emberi jogokról van szó. Gyakran hivatkozik személyes példáira, amikor bebörtönözték, mert meggyőződése szerint cselekedett. Butina a Dumában a Moszkvától keletre fekvő Kirov régiót képviseli. Kritikusai azt állítják, hogy új pozíciója az orosz parlamentben a Kreml ajándéka volt az erőfeszítéseiért. Butina a The New York Timesnak adott interjújában válaszolt ezekre az állításokra , és azt mondta: „Ez nem jutalom. Nem voltam kém. Nem a kormánynak dolgoztam. Csak civil voltam.” Butin fegyverimádó szibériaiból elit influencerré vált, miközben televíziós műsorvezetőként, könyvet publikáló szerzőként és politikai aktivistaként is szerepel.

De mi volt Maria Butina tényleges célja az USA-ban? Induljunk ki abból, hogy a lány publikus életrajza nem csak az orosz titkosszolgálat fedőtörténete, hanem valós elemeket is tartalmaz. Butina a konzervatív értékek képviselőjeként jelent meg. Ez nála a nemzeti érdek és hagyományok fontosságát - Oroszország mindenekelőtt -, valamint tekintélyelvű, erőskezű politikai vezető szolgálatát jelenti. A vallás és a hagyományos családmodell hirdetése (ami nem feltétlenül jelenti annak megélését is) fontos helyen áll. Ezekhez jön a fegyverek iránti rajongás. Ezzel a héttérrel az amerikai konzervatívokat kellett a lánynak becserkésznie, megnyernie, a hasonló a hasonlónak örül elv alapján. És miért pont őket? Mert ők állnak szemben az USA-t irányító mainstream liberális oldallal. A radikális jobb oldali populizmussal könnyen meg lehet nyerni az egyszerű, de kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket. Az orosz politika célja a szovjet idők óta nem változott. A nyugat fellazítása, megosztása. Ehhez jó eszközül szolgálnak a szélső jobboldali politikusok, pártok és mozgalmak támogatása Amerikában és a világ más részein is. Butina ebben a játékban kapott nem kevés szerepet.

Feltűnően jó alakja van és rendkívül csinos. Ha az utcán találkoznánk vele, azt gondolnánk nem több mint egy szőke bombázó, aki megjelenésén túl nem tud sokat felmutatni. Nagyobbat nem is tévedhetnénk! Ha közelednénk felé és ő ezt tolakodásnak, vagy esetleg fenyegetésnek élné meg, nagyon megjárnánk. Ugyanis nagyon jól bánik a fegyverekkel. Ő nem más, mint Brickell Clark, más néven American Gun Chic. A 29 éves amerikai YouTube sztár a videó megosztó csatornáját 2015. december 16-án indította, amelyre jelenleg több mint 60 000-en iratkoztak fel, miközben összes videóját körülbelül 5,5 millióan nézték meg. Főleg lőfegyverekkel és robbantásokkal kapcsolatos videókat tölt fel. Gun Chic az Egyesült Államokban nőtt fel nővérével és három bátyjával együtt. A fegyverboltban dolgozó édesapjához ő állt a legközelebb az öt testvér közül, így nem véletlen a fegyverek iránti érdeklődése. A középiskolában teniszezett és focizott, miközben atletizált is, és az apja az érettségi évében kezdte megtanítani neki hogyan kell különféle fegyverekkel bánni. 2011-ben beiratkozott egy főiskolára, ahol 2015-ben végzett, de nem a szakterületén kezdett dolgozni, inkább az internetes karrierjére koncentrált. YouTuber karrierje mellett Gun Chic fegyveroktató is, ugyanis rendelkezik a National Rifle Association (NRA) oktatói bizonyítvánnyal, amely lehetővé teszi számára, hogy megtanítsa az embereket, hogyan kell lőni. Legfontosabb küldetésének tartja, hogy ösztönözze a nőket az önvédelem elsajátítására, mivel ez „a legalapvetőbb tulajdonság”, amely hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok olyanná alakult, amilyen ma. Azért, hogy ezt a küldetését beteljesítse számos más közösségi hálózaton aktív, köztük a Facebookon, ahol több mint 15 000 ember követi az oldalát, és aktív az Instagramon is, ahol hozzávetőleg 21 500 követője van, és több mint 500 fotót töltöttek fel a fiókjába. Pénzt is keres azzal, hogy áruit az interneten adja el. Az önvédelem területén nem csak a fegyverekre szorítkozik. Kiváló harcművész, aki évek óta részt vesz brazil Jiu Jitsu órákon. Pletykák keringenek az interneten, hogy Gun Chic sztriptíz táncosként dolgozott mielőtt az interneten aktív lett volna, de ő különösen nem kommentálta ezeket a pletykákat, csak annyit mondott tandíjra kellett a pénz. Élettársával is a pletykák szerint akkor kezdtek randevúzni, amikor még sztriptíz táncosként dolgozott. Nem véletlen, hogy Gun Chic internetes influencerként ekkora sikereket ért el.

2020 kezdete óta, amikor a koronavírus elérte, Amerikát egy másik halálos fenyegetés is egyre szélesebb körben elterjedt. Egy fertőzés, ami ellen nincs orvosság. A növekvő fegyveres erőszak minden órában öt ember életét követeli. Az amerikaiak egyre több lőfegyvert vásárolnak, miközben szaporodnak tömeges lövöldözések. Ördögik kör, amiből láthatóan nincs kiút. Jó példa erre egy nem régi eset. Május 26-án reggel 5 óra 39 perckor Kalifornia állam Santa Clara városában Samuel Cassidy elhagyta otthonát és a buszpályaudvarhoz ment. Magával vitte lőfegyverét és több száz töltényt. 64 perccel később az 57 éves férfi kilenc embert lőtt le, majd végzett magával. Columbine, Orlando és a Parkland esetekkel szemben a tette szinte visszhang nélkül maradt. Az ok talán az lehet, hogy csak ebben az évben 160 „mass shootings”-ra került sor, olyan lövöldözésre, amelyben minimum négy ember megsebesült, vagy meghalt. A tavalyi évvel szemben a tömeges lövöldözések száma duplájára emelkedett. A tömeges lövöldözés csak a jéghely csúcsa. Nem ebben halnak meg a legtöbben. Az áldozatok legnagyobb része otthoni balesetben veszti életét, vagy öngyilkosság, esetleg a szomszéddal való vita miatt. Ez utóbbi azért lehetséges, mert a saját ingatlanán önvédelemből szinte büntetlenül azt lő le a tulajdonos, akit akar. Itt volt például a 37 éves Carlos Garcia, aki háza előtti felhajtón kocsijában hangosan hallgatta a zenét. Szomszédja rászólt és szidni kezdte, erre Garcia átment a szomszédja telkére, hogy elégtételt vegyen. Végzetes hiba! A szomszéd lelőtte, méghozzá önvédelemből. A szomszédot el sem ítélték. Ezt az esetet hívják „Stand your ground” törvénynek.

2020-ban 42 ezer lőfegyver áldozat volt az USA-ban. Az utóbbi évtizedek legnagyobb száma. A statisztikai adatok szerint 100 millió amerikainak 400 millió pisztolya, puskája és géppisztolya van. Összehasonlításul a világ országai 21 millió katonával rendelkeznek. A korona vírus járvány idején rohamosan nőttek a fegyver eladások Amerikában. Hosszú sorok álltak a fegyverboltok előtt. Először az USA történelme során egy hét alatt egy millió fegyvert adtak el. Az amerikai háztartások 39 százalékában van fegyver. Szinte mindenhol hozzá lehet férni a fegyverekhez. „Kenyér, tej, cukor, kávé. Nem felejtett el valamit? Ja, még egy pisztoly is lesz!” – hangozhatna el a párbeszéd bármelyik boltban Amerikában. Van olyan bank, amely az új számlanyitáshoz fegyvert ad ajándékba, mint azt Michel Moore filmjében is látható volt. Amerika saját maga ellen fegyverkezik, mondja Maqueece Harris-Davson  demokrata képviselő. Az amerikaiak félnek ezért fegyverkeznek. De minél több fegyver van civil kézben annál nagyobb a veszély – mutatta ki egy vizsgálat. 

De mit szól mindehhez Brickell Clark, más néven American Gun Chic? Ő a második alkotmány kiegészítésre hivatkozik, no meg elvekre, amelyek Amerikát naggyá tették! Miközben nyáron szereti a tengerparton megmutatni testét, ennél csak egyet szeret jobban fegyverekkel pózolni. A floridai Key West-en élő nő hittel mondja: "Bár mindenkinek joga van fegyvert birtokolni, egy nő számára ez egy módja annak, hogy egyenrangú legyen minden férfival."